Projekt-Kémia
Csapadékképződéssel járó folyamat
A réz-szulfát (CuSO4) oldathoz nátrium-hidroxid (NaOH) oldatot öntünk. A reakció során keletkezik réz-hidroxid [Cu(OH)2], amely egy kékes színű csapadék, és mellette nátrium-szulfát (Na2So4). A folyamatról videó is látható.
CuSO4+2NaOH= Cu(OH)2 + Na2SO4
CuSO4+2NaOH= Cu(OH)2 + Na2SO4
2011. április 13., szerda
2011. április 5., kedd
Csapadékképződéssel járó reakciók
Csapadék
Csapadéknak nevezzük a vizsgált oldatból valamilyen módszer hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyagot. Azt a kémszert, amelynek hatására az oldatból a kinyerni kívánt anyag csapadék formájában kiválik, lecsapószernek nevezzük.
Csapadék
Oldatból alkalmas reagens (lecsapószer) hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyag.
Oldat: Olyan elegy, melyben az egyik alkotórész (oldószer) mennyisége nagy a másikhoz (oldott anyag) képest.
Elektrolit: Az elektrolitok esetében valamilyen oldószerben töltött részecskék – ionok – vannak oldva.
A csapadékok egyik legfontosabb tulajdonsága az oldhatóság. A csapadékok oldhatóságát több tényező befolyásolja, többek között az idegen ionok jelenléte, a komplex-képződés lehetősége, a rendszer pH-ja, a hőmérséklet és az oldószer hatása.
Oldhatóság
Az oldhatóság megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g oldószerben hány g anyag oldódik.
Jellegzetes csapadékok példái
Szulfátok
A kénsav sói és észterei, amelyek úgy keletkeznek, hogy a kénsav molekula egy vagy mindkét H-ionját fémionokkal, vagy szerves csoportokkal helyettesítjük.
Szulfát csapadékok előállítása
Szulfidok
A fémionok egy része savas közegben kénhidrogénnel, más része lúgos közegben ammónium-szulfiddal vízben oldhatatlan szulfid csapadékot képez.
Szulfid csapadékok előállítása
H2S+Pb2+→PbS+2H+
Karbonátok
Az alkáli fémek kivételével a fémkarbonátok vízben rosszul oldódnak. Az alkáli földfém karbonátok savakban és széndioxiddal telített vízben jól oldódnak. Az alkálifém karbonátok vízben hidrolizálnak.
Karbonát csapadékok előállítása
Hidroxidok
Az alkáli fémek hidroxidjai jól, az alkáli földfémek hidroxidjai kevésbé jól oldódnak vízben. Az egyéb fémionok többsége vízben rosszul oldódó hidroxidot képez, ezek jelentős része azonban a lecsapószer feleslegében feloldódik.
Hidroxid csapadékok előállítása
Halogenidek
A halogenidekkel (klorid, bromid, jodid ion) a fémionok egy része csapadékot képez, de az alkáli- és alkáli földfémek halogenidjei vízben jól oldódnak. A kloridok többsége vízben jól oldódik, egy részük hidrolizál.
Halogenid csapadékok előállítása
Báriumszulfát
Ezüstklorid
Kalciumhidroxid
Magnéziumkarbonát
Kadmiumszulfid
Csapadéknak nevezzük a vizsgált oldatból valamilyen módszer hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyagot. Azt a kémszert, amelynek hatására az oldatból a kinyerni kívánt anyag csapadék formájában kiválik, lecsapószernek nevezzük.
Csapadék
Oldatból alkalmas reagens (lecsapószer) hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyag.
Oldat: Olyan elegy, melyben az egyik alkotórész (oldószer) mennyisége nagy a másikhoz (oldott anyag) képest.
Elektrolit: Az elektrolitok esetében valamilyen oldószerben töltött részecskék – ionok – vannak oldva.
A csapadékok egyik legfontosabb tulajdonsága az oldhatóság. A csapadékok oldhatóságát több tényező befolyásolja, többek között az idegen ionok jelenléte, a komplex-képződés lehetősége, a rendszer pH-ja, a hőmérséklet és az oldószer hatása.
Oldhatóság
Az oldhatóság megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g oldószerben hány g anyag oldódik.
Jellegzetes csapadékok példái
Szulfátok
A kénsav sói és észterei, amelyek úgy keletkeznek, hogy a kénsav molekula egy vagy mindkét H-ionját fémionokkal, vagy szerves csoportokkal helyettesítjük.
Szulfát csapadékok előállítása
Ca2++H2SO4=CaSO4+2H+
Szulfidok
A fémionok egy része savas közegben kénhidrogénnel, más része lúgos közegben ammónium-szulfiddal vízben oldhatatlan szulfid csapadékot képez.
Szulfid csapadékok előállítása
H2S+Pb2+→PbS+2H+
Karbonátok
Az alkáli fémek kivételével a fémkarbonátok vízben rosszul oldódnak. Az alkáli földfém karbonátok savakban és széndioxiddal telített vízben jól oldódnak. Az alkálifém karbonátok vízben hidrolizálnak.
Karbonát csapadékok előállítása
Ca2++CO3→CaCO3
Hidroxidok
Az alkáli fémek hidroxidjai jól, az alkáli földfémek hidroxidjai kevésbé jól oldódnak vízben. Az egyéb fémionok többsége vízben rosszul oldódó hidroxidot képez, ezek jelentős része azonban a lecsapószer feleslegében feloldódik.
Hidroxid csapadékok előállítása
Al3++3OH−→Al(OH)3
Halogenidek
A halogenidekkel (klorid, bromid, jodid ion) a fémionok egy része csapadékot képez, de az alkáli- és alkáli földfémek halogenidjei vízben jól oldódnak. A kloridok többsége vízben jól oldódik, egy részük hidrolizál.
Halogenid csapadékok előállítása
Ca2++2F−→CaF2
Ag++Cl−→AgCl
Báriumszulfát
Ezüstklorid
Kalciumhidroxid
Magnéziumkarbonát
Kadmiumszulfid
Csapadék képződés (ez nekem kínai és nem biztos, hogy jó de legalább vmi)
A csapadékképződés feltételei
A kísérlet: Elegyítsünk 5 cm3 2.10-3 mol/dm3 koncentrációjú KI-oldatot ugyanilyen térfogatú és koncentrációjú Pb(NO3)2-oldattal. Nem tapasztalunk csapadékkiválást, ugyanis az aktuális ionszorzat ([Pb2+][I-]2 = 1.10-9) kisebb, mint az PbI2 oldhatósági szorzata (L = 7,1.10-9). Ismételjük meg a kísérletet 2.10-2 mol/dm3 koncentrációjú oldatokkal. Sárga csapadék válik ki, ugyanis az aktuális ionszorzat (1.10-6) nagyobb, mint az oldhatósági szorzat.
A kísérlet: Elegyítsünk 5 cm3 0,10 mol/dm3 koncentrációjú Mg2+-oldatot 5 cm3 0,10 mol/dm3 koncentrációjú Na-oxalátoldattal. Nem képződik csapadék, noha az aktuális ionszorzat ([Mg2+][C2O42-] = 2,5.10-3) nagyobb az oldhatósági szorzatnál (L = 8,5.10-5), mert a gócképződés aktiválási energiája nagy.
A csapadékkiválást elősegíthetjük, ha
- a kémcső belső falát pár percig egy üvegbottal dörzsöljük (az oldat egyre opálosabb lesz a kiváló magnézium-oxaláttól),
- az oldatot néhány percre forró vízfűrdőbe helyezzük (a magnézium-oxalát lassan kezd kiválni),
- az oldatot 3-4 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)